🇦🇹 Folge 2.
Als ich am Anfang der 2010-er Jahren bereits mehrere Hochzeiten mit Zsuzsanna Nagy begleitete, wurde mir schnell klar, dass ich auch als Fotograf arbeiten möchte. Haupt- oder nebenberuflich, spielt keine Rolle, wichtig ist nur, dass ich beruflich fotografieren kann. Da ich aber nicht in der Lage war mir eine vernünftigen Ausrüstung leisten zu können, und auch keine langzeitige Möglichkeit dafür sah, nahm mir 2012 vor im Ausland zu arbeiten. Es kann nur der deutschsprachige Raum sein, weil ich in der Schule Deutsch lernte.
Ich suchte mir Saisonjobs in den schweizer und österreicher Bergen, weil ich in Ungarn schon zwei Winter in einem Skigebiet arbeitete. Ich bewarb mich an 4 Saisonstellen in der Schweiz und an 4 in Österreich. Ich bekam je 1 Einladung zum Vorstellungsgespräch. Es war Oktober. Ich reiste nach Lenzerheide in die Schweiz, da war der erste Termin. Ich kam mit den öffentlichen Verkehrsmitteln pünktlich an, sprach mit dem werdenden Vorgesetzter, machte einen positiven Eindruck, er wird sich melden, super!
Weiter ging die Reise, nun mit Autostop. Warum? Weil ich mir die Tickets nur bis Lenzerheide kaufen konnte, mehr Geld hatte ich nicht. Ich musste aber ausreisen, sonst hätte ich den Job definitiv nicht bekommen, und ich wollte einen Job. An diesen Abend organisierte ich mir eine Übernachtung über Couchsurfing in Zürich. Ich kam in Zürich an, Anita bot mir ihren Couch an und wir hatten ein spannenden Gespräch.
Am nächsten Morgen ging ich schon früh los, ich wollte noch den Termin am Nachmittag in Bad Gastein in Österreich wahrnehmen. Da es aber mit dem Autostop nicht so schnell ging, realisierte ich schnell, dass es nicht klappen wird und änderte ich meinen Plan: nur noch nach Hause. Ich setzte alles auf eine Karte: der Job in Lenzerheide.
An diesem Tag kam ich nur bis Innsbruck. Ich stieg am Abend von dem Auto aus, an einem Rastplatz in der Nähe von Innsbruck. Weil es schon spät und dunkel war, wollte mich niemand mitnehmen, ich musste dort übernachten. Schön war’s nicht. Ca 0 Grad Celsius, Nebel, ich schlief in einer Telefonzelle.
Am nächsten Morgen, sobald die Sonne hoch kam und es hell wurde, nahm mich ein netter Typ nach Linz mit. Wir fuhren aber zuerst in die Bergen hoch um einen Ofen mitzunehmen. Es war eine spannende Fahrt mit viel Gespräch.
Von Linz war die Reise auch wieder schnell, ein Manager hat mich mit seinem 5er BMW mitgenommen, nach Wien. Da holte mich Lazar ab und ich schlief bei ihm in Korneuburg. Am nächsten Tag kam ich schon schnell in Budapest an – Danke für die Busfahrkarte Lazar! – und die Reise beendete sich.
🇭🇺 2. Rész
Ahogy a 2010-es évek elején több esküvőt is fotóztam Nagy Zsuzsával, gyorsan világossá vállt számomra, hogy szeretnék fotósként dolgozni. Mellék- vagy főállásban, az mindegy, a lényeg, hogy a fotós munkákat tudjak vállalni. De nem voltam abban a helyzetben (és nem is láttam rás semmilyen lehetőséget a jövőben), hogy egy valamire való felszerelést vegyek magamnak, így elhatároztam, hogy külföldön fogok dolgozni. Csak német nyelvű terület jöhetett szóba, mert az iskolában németet tanultam.
Szezonmunkákat kerestem a svájci és osztrák hegyekben, mert előtte 2 téli szezont a Mátràban dolgoztam a Síparkban. Jelentkeztem is 4 svájci és 4 osztrák munkára. Kaptam is 1-1 időpontot állásinterjúra, amire ki kellett utaznom. Október volt. Kiutaztam vonattal és busszal Lenzerheideba Svájcba, itt volt az első interjù, pontosan érkeztem meg. Beszéltem a leendő felettesemmel, pozitív benyomást keltettem, jelentkezni fog, szuper!
Indult tovább az utazás, de most már stoppal. Miért? Mert csak Lenzerheideig tudtam megvenni a jegyeket, több pénzem nem volt. De ki kellett mennem, mert tudtam, ha nem megyek, akkor biztosan nem kapom meg a munkát, amit nagyon akartam. Az első estére szerveztem szállást Zürichben Couchsurfingen keresztül. Megérkeztem Zürichbe Anitához, a kanapén kaptam helyet és beszélgettünk egy jót.
Másnap reggel már korán elindultam, ott akartam lenni délután az állásinterjún Bad Gasteinben Ausztriában. De stoppal nem ment olyan gyorsan és egyszerűen az út, mint ahogy szerettem volna, így el kellett fogadnom, hogy nem fogok odaérni, így változtattam a tervemen: haza. Mindent egy lapra tettem fel: munka Lenzerheideban.
Ezen a napon Innsbruckig jutottam. Kiszálltam az autóból egy pihenőnél az autópályán. Mivel már késő volt és sötét, senki nem akart felvenni, ott kellett éjszakáznom. Nem volt kellemes. 0 fok és köd, egy telefonfülkében aludtam.
Másnap reggel, ahogy feljött a nap és világos lett, egy kedves úr vett fel és elvitt Linzig. De először felmentünk a hegyekbe egy sütőért. Egy izgalmas út volt sok beszélgetéssel.
Linztől gyorsan ment az út, egy manager vitt el az 5-ös BMW-jével Bécsig. Ott felvett Lázár és náluk aludtam Korneuburgban. Másnap gyorsan Budapestre értem – köszönet a buszjegyért Lázár! – és az utazás véget ért.